Brahman az egyetlen változatlan örökkévaló elv

"A gyufaszálak, melyek vízbe estek nem képesek tüzet adni mikor meggyújtanánk őket, bármilyen erőteljesen próbáljuk. Ugyanígy a szívek is, melyekbe beivódtak a világi vágyak és tervek ömlenghetnek papagáj-buzdításokat, de legfeljebb csak hallgatóik lehetnek, nem gyakorlóik, akik megkapják ugyan a tanácsot, de nem fogadják el azt és nem tevékenykednek aszerint."
Baba

Beküldte: Bodrogi Katalin
Időpont: 2006.05.11. 11:31

"A béke semmivé vált.
Az igazság ritkává lett.
Az elme az oka mindkettőnek.
Hallgassatok, oh India (Bharat) bátor fiai!"
(Telugu Poem)

Szeretet Megtestesülései!

A BHARATIYA szó nem csupán egy olyan személyt jelent, aki India (Bharat) földjén született. Aki úgy tekint India (Bharat) kultúrájára és földjére, mint a saját szüleire, az az igazi Bharatiya.

Atmikus elv az alapvető elv

Számos nemes lélek született Indiában (Bharat), követve nagyszerű kultúráját és példát állítva mások számára. Adi Sankaracharya volt az egyik ilyen szellemi nagyság, aki az ország széltében-hosszában terjesztette India (Bharat) kultúráját és szerzett örök hírnevet. Advaita (kettősség-nélküliség) filozófiáját tanította. Adi Sankaracharya Advaita filozófiája Jiva (egyéni lélek) és Brahman (kozmikus lélek) egységét pártolja. Három évszázaddal utána jött Ramanujacharya, aki a Visishtadvaita (minősített kettőség-nélküliség) rendszer filozófiáját pártolta, mely Isten felé a Bhakti-t (odaadás) és Prapatti-t (megadás) hangsúlyozta. Két évszázaddal Ramanujacharya után, Madhwacharya terjesztette el a Dvaita (kettősség) rendszerének filozófiáját és az odaadás útját mutatta meg azoknak az embereknek, akik az egyik illetve másik filozófiai rendszer között vacilláltak. Madhwacharya elmagyarázta, hogy valójában 3 fogalom van, név szerint, Dehatma Bhava (test tudatosság), Jivatma Bhava (egyéni tudatosság) és Paramatma (kozmikus tudatosság).

A világnak úgy tűnik számtalan neve és formája van. Az embernek nem kellene elvesznie ezekben a nevekben és formákban. Csak akkor - amikor túllépünk a nevek és formák határain és ismerjük az alapforrást, - válik lehetségessé számunkra, hogy felismerjük az igazságot. És, hogy az igazság: Tattwamasi (Ami Te vagy). Ami Prajnanam Brahma (állandó egységbe rendezett tudatosság, Brahman). Ez a tudatosság Ayam Atma Brahma (ez maga Brahman).

Nem volna szabad egy adott iskola eszméit magasztalva kigúnyolni másokat. A különböző iskolák filozófiájához való ragaszkodás kérdése az egyén mentális képességétől függ. Mindhárom iskola filozófiájának az alapját képező alapvető elv egy és ugyanaz, ami az Atmikus elv (Atma Tattwa). Ezt az igazságot kell felismerni:
Számos ékszer van, de arany egy.
Számos tehén van, de tej egy.
Számos lét van, de lélegzet egy.
Számos kaszt van, de emberiség egy.
(Telugu Poem)

A három iskola filozófiájának alapjául szolgáló alapvető egységet nem tudatosítva, az emberek a különböző iskolák filozófiájához csatlakozva egymást gúnyolják, mellyel számos félreértésre adnak lehetőséget a világban Indiával (Bharat) kapcsolatban. Az igazság kifejtésére Ekatma Sarva Bhutantaratma (egy Atma lakozik minden létezőben), Adi Sankara a dísztárgyak példáját hozta. Elmagyarázta, hogy a fém, mellyel különféle dísztárgyak készülnek, arany, - így hangsúlyozva az egység alapvető elvét. Ugyanez az elv más megközelítésben, Ramanujacharya szerint, aki megfigyelte, hogy noha arany alkotja a dísztárgy anyagát, aranyláncnak nevezik, mivel magára ölti a lánc formáját. Adi Sankara - miközben az Advaita filozófiát támogatja - a Védikus mondást idézte Ekameva Adviteeyam Brahma (Isten egy, nincs másik). Ramanujacharya ugyanakkor azt mondta, hogy nem létezhet kép (Pratibimba) tárgy (Bimba) nélkül.

Sarvam Brahmamayam Jagat (az egész univerzumot áthatja Brahman). Egy egyszerű példával megérthetjük ezt az igazságot. Ez egy fehér ruha és ez egy sárga ünnepi ruha. Bár a színek különbözőek, a ruha egy. Lehet különböző színű, és használható különböző célokra, de a ruha egy és ugyanaz.
Ez illusztrálja az egység alapvető elvét. A ruha a forrás. Fel kell ismerni a forrás egységét. Ha egyszer megismered a forrást, pillanatok alatt minden különbség eltűnik.

Ő ekképpen magyarázta a tárgy és a kép egységét, melyet Visishtadvaita-nak nevez. Egy másik példa erre az összefüggésre a cukornád levén vezet keresztül. A levet különböző fajtájú cukornádból vonják ki, és számos édesség készül belőle. Bár a lé egy, különböző formát vehet fel. Míg Adi Sankara a lé és a cukornád egységét hangsúlyozta, Ramanujacharya a lé által felvett különböző formákat fejtette ki. Így, a három nagy tanító (Acharyas) idejének kezdetétől napjainkig, számos érv és ellenérv létezik a három iskola filozófiája között.
A cukornád levéből készült cukor, fő összetevője a különböző édességeknek. Noha különféle édességek vannak, az édesség közös mindegyikben. Hasonlóan, Brahman a forrása és az alapja az egész univerzumnak. Akárhova nézel, mindig Brahman megnyilvánulásaira lelsz számos formában. A formák változhatnak, és természetükből adódóan félrevezetnek. Brahman egyedül a változatlan örökkévaló elv.

Ismerd fel az Univerzum Forrásának egységét

Az Upanishad-ok szerint az egész univerzumot ugyanaz az Atmikus elv hatja át. Ezt az igazságot tartalmazza az Upanishadik nyilatkozat: Ekatma Sarva Bhutantaratma (egy Atma lakozik minden létezőben) és Isavasyam Idam Sarvam (az egész univerzumot áthatja Isten). Minden Brahman. Mivel minden tárgy ebben az univerzumban Brahman megnyilvánulása, semmi sem hanyagolható el és semmiről sem lehet nem tudomást venni. Brahman ezen elve "isteni”. A tudatlanság "mély bora”, mely becsapja a cinikus és hitehagyott embereket. Figyelmen kívül hagyva eme elferdítéseket, tudatában kell lennünk, hogy Isten alapvető elve az egyetlen. India (Bharat) kultúrájának ezt az egységét hirdetjük ősidők óta. Összhangban ezzel a nagyszerű tradícióval, mindenkit - legyen az akár hangya, állat vagy emberi lény - valóban Brahman-nak tekint. Néhány embernek kétségei lehetnek eme összefüggéssel, hogy egy állat egyenlővé tehető egy emberi lénnyel. Az állatok viselkedési mintája különbözik az emberekétől. Tekintettel e szempontra, egyesek arra következtethetnek, hogy ők különbözőek. De az alapvető Jiva Tattwa (az egyén elve) egy és ugyanaz mindkettőben. Ezen Jiva Tattwa alapján, egyáltalán nem tehetsz különbséget élőlények között. Ez az, amit a Védák kinyilvánítanak: Sarvam Brahmamayam Jagat (az egész univerzumot áthatja Brahman). Egy egyszerű példával megérthetjük ezt az igazságot. Ez egy fehér ruha és ez egy sárga ünnepi ruha. Bár a színek különbözőek, a ruha egy. Lehet különböző színű, és használható különböző célokra, de a ruha egy és ugyanaz.
Ez illusztrálja az egység alapvető elvét. A ruha a forrás. Fel kell ismerni a forrás egységét. Ha egyszer megismered a forrást, pillanatok alatt minden különbség eltűnik. Sajnos manapság fontosnak tartjuk a neveket és formákat, megfeledkezve minden név és forma alapjáról és forrásáról. Ennek eredményeként számtalan nehézséggel és bánattal nézünk szembe.

Adi Sankara kifejtette az ember nehézségeit és bánatát ebben a fizikai világban és híres énekében a Bhaja Govindamban kihangsúlyozta a szükségességét, hogy keressünk menedéket az Isteni Névben. A dal így szól:
Bhaja Govindam, Bhaja Govindam,
Govindam Bhaja Moodha Mathe,
Samprapthe Sannihithe Kale,
Nahi Nahi Rakshati Dukrun Karane.
(Ó, bolond ember, énekeld Govinda nevét; a nyelvtani szabályok nem jönnek majd kiszabadításodra, ha a vég közelít.)
Punarapi Jananam Punarapi Maranam,
Punarapi Janani Jathare Sayanam,
Iha Samsare Bahu Dustare,
Kripayapare Pahi Murare.
(Ó, Uram! Az élet és halál körforgásában tevékenykedem, időről-időre. Nagy lelki gyötrelmeket élek át az anyaméhben. Nagyon nehéz átszelni a földi élet eme óceánját. Kérlek, vigyél keresztül az óceánon és szabadíts meg engem.)

Ezzel összefüggésben az embernek meg kell vizsgálnia, hogy mi az, amiért ki van téve születésnek és halálnak újra és újra. A test (Deha) keresztülmegy a születés és halál e körforgásán, de az Atma örök. Ameddig az Atmai belső lakóként a testben marad, addig tudatosság lesz a testben. Abban a pillanatban, amint az Atma elhagyja a testet, az élettelenné (Jada) válik. Ezt a jelenséget hívják halálnak. Az ember képtelen tudatosítani ezt az igazságot, aláveti magát a bánatnak. Születés és halál csak a külső formaért van, nem az Atmáért.
Íme egy példa ezzel kapcsolatban. Volt egyszer egy Védantikus bölcs, és annak egy fia. A fiú a Védákat tanulta. Amikor befejezte Védikus tanulmányait, édesanyja befejezte életének 40 évét. Elhagyta halandó testét 40.-ik évében. A fiú mélyen belemerült a bánatba. Ezután, a Guru-jí magához hívta és megpróbált tanácsot adni neki a következő szavakkal: "Kit tekintesz édesanyádnak? A testet tekinted édesanyádnak? Nem, az nem az édesanyád. Egy halott test felett siránkozol, melyet édesanyád elhagyott. Igazándiból a test előtted van. Akkor miért sírsz? A tudatosság ereje (Chaitanya Shakti) hagyta el a testet. A tudatosság ereje (Chaitanya Shakti) a te édesapád és édesanyád, nem a formák. Így ne kötődj azokhoz a formákhoz.”

Kétségkívül, kapcsolat fizikai formával létezik - egy ideig; de hosszabb-rövidebb idő elteltével a test megszűnik létezni. Ha tudatosítod ezen igazságot, megérted a fizikai testek kapcsolatának jelentéktelenségét. A dolgok különbözhetnek, de a dolgok forrása és alapja egyetlen egy. Ugyanaz a forrás ölt magára különböző neveket és formákat. Nem a nevekhez és formákhoz kellene igazodni, melyek változnak. Az alapvető elven (Mooladhara Tattwa) eme egyszerű igazság alapszik, melyet különböző emberek különféle módon magyaráztak hangzatos bölcseletként. Ez adott okot néhány félreértésre. Valójában Adi Sankara Advaita filozófiája és Ramanujacharya Visishtadvaita filozófiája mögött levő alapvető elv egy és ugyanaz.




Fejleszd a tudatosságot "Én vagyok én.”

Szeretet megtestesülései! Tanulók!

Vedanta mélysége és bölcsessége határtalan és mérhetetlen. De napjainkban ezt a filozófiát elhanyagolják. Ezért kellene nekünk megpróbálnunk megérteni e filozófiát és megismerni belső jelentését. A Vedantikus írások beható tanulmányozása után, Adi Sankara egyszerű és szép költőiséggel magyarázta el a Vedantikus igazságot az emberiség szolgálatára. Írt egy tudományos magyarázatot (Bhashya) is a Bhagavadgita-ról. Gita-ról szóló magyarázatában leírja, hogy volt Advaita Dvaita-ban és Dvaita Advaita-ban. Megragadva a lényegét Vedanta-nak. Adi Sankaracharya kimondta: Brahman az egyedüli valóság, a világ nem valódi. (Brahma Sathyam Jagan-mithya)
A világnak számtalan neve és formája látszik. Nem szabad elveszni ezekben a nevekben és formákban.

A cukornád levéből készült cukor, fő összetevője a különböző édességeknek. Noha különféle édességek vannak, az édesség közös mindegyikben. Hasonlóan, Brahman a forrása és az alapja az egész univerzumnak. Akárhova nézel, mindig Brahman megnyilvánulásaira lelsz számos formában. A formák változhatnak, és természetükből adódóan félrevezetők. Brahman egyedül a változatlan örökkévaló elv.

A világnak úgy tűnik számtalan neve és formája van. Az embernek nem kellene elvesznie ezekben a nevekben és formákban. Csak akkor - amikor túllépünk a nevek és formák határain és ismerjük az alapforrást, - válik lehetségessé számunkra, hogy felismerjük az igazságot. És, hogy az igazság: Tattwamasi (Ami Te vagy). Ami Prajnanam Brahma (állandó egységbe rendezett tudatosság, Brahman). Ez a tudatosság Ayam Atma Brahma (ez maga Brahman). Mikor megvizsgálod a Mahavakya-t (mélységes megállapítás) Tattwamasi, fog elvezetni a tudatossághoz "Én vagyok Az” és "Az Én vagyok”. Mikor képes leszel tudatosítani ezt az igazságot, ráébredsz, hogy az "Én” elve alapjául szolgál mindennek ebben az univerzumban, mint az egység elve. Fel kell ismernünk, hogy az "Én” elv egyetemes. Felesleges dolog érvekbe és ellenérvekbe burkolózni e kérdéssel kapcsolatban és pazarolni az időt. Az egyetlen szemlélet, melyet tudatosítani kell: "Én vagyok Brahman.” Mikor valaki megkérdezi ki vagy te, ne nevedet válaszolva felelj. A valódi válasz ez legyen: "Én vagyok Én.” Ez az "Én” kifejez és megmagyaráz mindent. A név a nevet fejezi ki, ami a testnek lett adva. Te nem a test vagy. Ennél fogva, mondd "Én vagyok Én.” Hasonlóan, mikor te érdeklődsz valakitől, hogy ki ő, az ő válasza legyen "Én vagyok Én.” Így tehát, mindnyájan "Én vagyok Én.” vagyunk. Mindenkinek arra kellene törekednie, hogy valóra váltsa ezt az egység államot. Csak mikor azt gondolod "Én nem vagyok Én.”, akkor lesz számos kérdés.
Sajnos a modern diákoknak kevés hitük van ezekben a mély Vedantikus igazságokban. Így, kevés figyelmet szentelnek ezeknek. Lehetnek érvek bizonyos Védikus fogalmak mellett és ellene. Ne bocsátkozz érvelésbe. Mindig legyél tudatában "Én vagyok Én.” Ez az "Én” elv fölötte áll a neveknek és formáknak. Kifejezi az Isteni elvet (Brahma Tattwa), mely egy második nélkül.

Kedves Tanulók!

Végül szilárd elhatározást kell tegyetek, hogy tudatosuljon "Én vagyok Én.”. Ne azonosítsátok magatokat a testtel és mondjátok "Gyerek vagyok.”, "Fiatalember vagyok.”, "Öregember vagyok.” Stb.
Ezek a különbségek az életkorra vonatkoznak. Mi a következő szint az öregkor után? Senki sem tudja. De az "Én” elv létezik gyerek-, fiatal- és öregkorban. Ez az alapvető és változatlan elv. Ezért mikor valaki megkérdezi ki vagy, a válaszod legyen "Én vagyok Én.” Ha képtelen megérteni ezt az elvet, ne zavarjon, tarts ki az elved mellett. Csak mikor ilyen szilárd meggyőződést fejlesztesz ki, akkor leszel képes megérteni az igazi azonosságot.

1940. október 20-án bejelentettem első alkalommal tanúbizonyságot téve az Én igaz azonosságomról:
Tudom, hogy valóban én vagyok Sai,
Vesd el világi kapcsolataidat,
Add fel törekvésed, hogy korlátozz Engem,
A világi kötődések nem köthetnek Engem tovább,
Senki, bármily nagyszerű is, nem tarthat Engem vissza. (Telugu Poem)

Mivel október 20-án tettem meg e bejelentésem, az emberek nagy ünnepséggel övezik e napot. Nem kellene túl nagy jelentőséget tulajdonítanunk időpontoknak és ünnepelni őket születésnapként, Avatar Kinyilatkozásának Napjaként stb.
Egy kis történet. Egyszer Rukmini, Lord Krishna hitvese, meghívta Őt palotájába így szólva: "Swami! Ma van a születésnapom. Kérlek gyere el vacsorára.” Sathyabhama, Krishna másik hitvese jelen volt ekkor és mérges lett. Összeveszett Rukmini-vel: "Ha ma van a születésnapod (Puttina Roju), ez az én házassági évfordulóm is (Mettina Roju). Ezért, az én házamba kellene látogatást tenned ezen a napon.” Lord Krishna felette volt a születésnapoknak és házassági évfordulóknak. Ugyanakkor, fel volt készülve mindkét ház meglátogatására. Nem tett különbséget köztük. Tehát fel kell ismerni az egység elvét - minden kettőségen való túllépéssel.

(Bhagavan előadást tartott e zárással, "Bhaja Govindam Bahaja Govindam, Govindam Bhaja Moodha Mathe...”)

- Bhagavan Dasara Előadása Sai Kuiwant Termében, Prasanthi Nilayam 2004.október 20-án